..:Kata Kurama Fice!: Fekete Macska 1.-2. fejezet:..
Gonda Kata Kurama 2006.12.06. 14:45
Gonda Kata Kurama Vadiúj Fice!: Fekete Macska.: 1.-2. fejezete..->>
Fekete Macska
Egy nyári este Yusukénél volt a csapat. Boldogan beszélgetek. Mindenki ott volt. Kuwabara udvarolgatott Yukinának, Yusuke és Kurama mosolygott Kuwabara hülye dumáján. Keiko és Shizuru beszélgettek de Shizuru néha leütötte Kuwabarát. Yusukének támadt egy ötlete.
-Mit szólnátok ha néznénk valami filmet?- kérdezte Yusuke.
-Aha.- mondták egyszerre.
Yusuke bólintott és betett egy horrort. Mindenki elhelyezkedett a TV előtt és elkezdték a filmet. A lányok többször a fiúk ölébe ugrottak. Kuwabara adta a menőt hogy nem fél közben reszketett a térde. Hirtelen valaki kopogott az ablakon. a lányok felsikítottak akárcsak Kuwabara. Mindenkire a szívbaj jött. A kopogás Yusuke szobájából jött. Yusuke és Kurama mentek megnézni mi az. Yusuke felkapcsolta a villanyt. Hiei volt az ablakban. Kurama látta hogy barátja nagyon rossz állapotban van és egyből kinyitotta az ablakot. Hiei beesett a szobába. Mindkét fiú nagyon megijedt mert Hiei teste tele volt sebekkel. Yusuke gyorsan elment és hozta gyógyszeres dobozt. Amíg Yusuke vissza jött Kurama az ágyra fektette barátját. Mire Yusuke vissza ért már mindenki a szobájában volt. Kurama már le is vette Hiei felsőjét. Amilyen gyorsan tudták ellátták Hiei sérüléseit. Kuramának feltűnt valami a sebekkel kapcsolatba.
-Ezeket a sebeket nem kard okozta. Ezek lőtt sebek.- mondta Kurama.
-Majd ha magához tért megkérdezzük hogy mi történt vele.- mondta Yusuke.
Az este hátralévő részében mindenki nagyon aggódott Hiei miatt. Estére mindenki Yusukénél aludt. Kurama és Yukina segítségével Hiei már másnap felébred és már tudott rendesen beszélni. Mikor Hiei kinyitotta a szemét hirtelen nem tudta hol van.
-Jó reggelt.- köszöntötte Kurama barátját.
-Mi történt?- kérdezte Hiei.
-Este sebesülten jöttél ide. A tested csupa vér volt. A sebeidet már bekötöttük. Mégis mi történt veled?- kérdezte Kurama.
-Na látom fel keltél. Jobban vagy?- kérdezte Yusuke.
-Na mi van felkeltünk a téli álomból?- gúnyolódott Kuwabara.
-Mi történt?- kérdezte Yusuke miután leütötte Kuwabarát.
-Este a városban voltam. Egy tetőről láttam hogy valaki felugrik a tetőre ahol álltam. Egy nő volt az. Szerintem 16-17 éves lehetett. Az a lényeg hogy elkezdtem vele harcolni. Az a nő legalább olyan gyors volt mint én ha nem gyorsabb. Nem tudom ki de úgy mozgott mint egy macska. Amellett hogy nagyon gyors volt nagyon jól célzott. Szinte a vaksötétben is eltalált. A sebeimet ő okozta. Ahogy elnéztem könnyedén megölhetett volna de nem tette. Mikor megkérdeztem hogy miért nem öl meg azt felelte hogy azért nem mert az én megölésemre nem kapott parancsot. A nevét is megkérdeztem. Azt mondta hogy sokan úgy szólítják hogy: „ Fekete Macska”. Szerintem bérgyilkos volt. ha igen akkor a legjobbak közül. Ha legközelebb találkozok vele akkor megölöm.- mesélte Hiei.
-Hogy nézett ki?- kérdezte Keiko.
-Szürkés vörös haj, arany színű szem. Hosszú fekete kabátot és nadrágot viselt. A felsője vörös volt.- felelte a sérült.
-Rengeteg ilyen lány mászkál a városba. Lehetetlen megtalálni.- mondta Kuwabara.
-Nem. Nem az. láttam hogy a mellkasára rá volt tetoválva egy x és három i.- mondta Hiei.
-Római számok. Azt jelentik 13.- világosította fel barátját Kurama.
-Nekem mindegy hogy mit jelent. Csak találkozzak vele még egyszer.- morgott Hiei.
-Yusuke. Szerintem beszélnünk kéne Koenmával.- kezdte a vörös hajú fiú.
-Miért?- kérdezte a szelem detektív.
-Mert ez a nő nagyon veszélyes lehet ha így elbánt Hieijel. És ember ne győzheti le Hieit főleg nem gyorsaságban.- magyarázta a róka démon.
-Jól van. amint Hiei jobban lesz elmegyünk Koenmához és kifaggatjuk.- mondta Yusuke.
-Akkor indulhatunk.- pattant ki az ágyból Hiei.
-Máris jobban vagy?- kérdezte Keiko.
-Igen.- felelte Hiei.
-Hiei úrfi szerintem még pihenned kéne.- mondta csendesen Yukina.
-Jól vagyok.- morogta a tűzdémon.
Végül Yusuke, Kurama, Kuwabara és Hiei elmentek Koenmához. Koenma hamar fogadta őket.
-Sziasztok. Miért jöttetek?- kérdezte a Túlvilág ura.
-Csak kíváncsiak vagyunk valamire.- felelte sejtelmesen Kurama.
-Mégis mire?- kérdezte Koenma.
-Harcoltam tegnap egy nővel aki ember és legyőzött. Arra lennék kíváncsi ki volt az. ember létére úgy olyan jól harcolt mint én.- mondta Hiei.
-Mi?! hogy téged legyőzött egy ember?- hüledezett Koenma.
-Mégis ki ez a nő?- kérdezte a detektív.
-Mindjárt utána nézek.- mondta Koenma és behívott egy szörnyet.
-Azonnal hoz ide a női bérgyilkosokról szóló aktákat de nagyon gyorsan.- utasította beosztottját Koenma.
Pár perc múlva a szörny vissza is jött egy nagy halom aktával amit letett főnöke asztalára. Koenmának elkerekedett a szeme.
-Te jó ég.- sóhajtotta a cumis.
-Ennyi női bérgyilkos van?- kérdezte meglepetten Kuwabara.
-Igen. Van valami ismertető jegye ennek a nőnek?- kérdezte Koenma.
-Igen. Egy római 13-as van a mellére tetoválva.- válaszolt Hiei.
-Hogy?!- akadt el Koenma lélegzete.
-Ismered?- kérdezte Kurama.
-Igen. hallottam róla. Ez a nő „Fekete Macska” néven lett híres. Profi bérgyilkos 16 éves létére. Már több nagyhatalmú embert ölt meg. Egyszer egy miniszter elnököt is. Soha nem kapták el. Minden akciója legfeljebb 1,5 perces volt. Nézzétek. Ez a legutóbbi alakítása.- mutatott Koenma kivetítőre.
A képernyőn egy bálterem volt. Rengeteg ember táncolt. Nagy volt a tömeg. Egy férfi lépett az emelvényre. Egy ablak kinyílt és pár másodperc múlva a férfi egyik testőre összeesett és valaki lelőtte a férfit. Aztán amilyen gyorsan jött a gyilkos olyan gyorsan távozott. Senki nem látta meg. Csak arra eszméltek fel az emberel hogy a férfi összeesik. Ez mindössze 1 perc alatt történt. Yusuke és társai alig fogták fel a dolgot.
-Mi történt?- kérdezte Kuwabara.
-A Fekete Macska megölte azt az embert.- mondta Koenma.
-Mi? De nem is láttuk.- méltatlankodott Yusuke.
-Figyeljetek.- mondta Koenma és újra lejátszotta a filmet.
De most lelassította. Yusukéék ekkor már látták a gyilkost. Koenma kimerevítette a lány arcáról készült képet.
-Ezzel a nővel harcoltam.- mondta Hiei.
-Örülj neki hogy élsz. Ez a nő pillanatok alatt kinyír.- mondta Kuwabara.
-Tudom. Tapasztaltam.- morgott Hiei.
-MI legyen? Ha követte Hieit akkor tuti hogy tud rólunk és meg fog minket ölni.- nyávogott Kuwabara.
-Nem követett. Ő csak jön, öl és megy. Csak akkor követ valakit ha parancsot kap rá.- nyugtatta Koenma.
-Csak azt nem értem hogy lehet ilyen fiatalon profi.- gondolkodott Yusuke.
-Úgy hogy ő igazából egy démon.- felelte Koenma.
-MI?!- kérdezték egyszerre.
-Úgy van. régen ő egy macska démon volt. Neko Kuro volt a neve. A fekete macskát jelent. Neko régen nekem dolgozott. Bér gyilkos volt. méghozzá nem is akármilyen. Ahogy egyre ügyesebb és jobb lett annál gonoszabb szörnyek megölésével bíztam meg. Mikor ő lett a legjobb már mindenki ismerte Fekete Macska néven. Többször küldtem az Alvilágba is. Ott is sokan féltek tőle. Tudták ha megjelenik a Fekete Macska akkor vége a szerencséjüknek. De a munkájáért nem kis fizetséget kért mikor profi volt. szinte ő szabta meg hogy mekkora összeg amit kér. 20.000 alatt nem vállalt semmit. Mert csak akkor béreltem fel ha a szörny B vagy A osztályú volt. Ha az Alvilágba küldtem ott az egyik nagyon veszélyes szörny megöléséért több milliót kért.- mesélte Koenma.
-MI?! És te kifizetted?- hüledezett Kuwabara.
-Igen. Ő volt a legjobb. Sok pénzt fizettem neki de megérte. Egyszer azonban majdnem meghalt. Egy akció balul sült el. Csapdába csalták és meg akarták ölni. Szerencséjére csak súlyosan megsérült. Egy gyerekként született újjá. Nem hittem volna hogy újra viszont látom.- sóhajtott Koenma.
-Nahát. Nem is tudtam hogy te alkalmaztál bérgyilkosokat.- mondta meglepetten Yusuke.
-Ő volt az egyetlen. Nem megbízhatóak de ő az volt. mondta hogy páram kétszer vagy háromszor annyit fizettek volna neki mint é ha éltben hagyja őket. De ő mindig nemet mondott.- jött a válasz.
-Ha lenne még egy bérgyilkosod az sokban könnyítené a munkámat.- méltatlankodott Yusuke.
-Nagyon sokba kerülne. Nekot is alig tudtam néha kifizetni.- sóhajtott a Túlvilág ura.
-Értem. Kár.- felelte a detektív.
-Igen. az. ha nincs más akkor legyetek szívesek távozni mert rengeteg dolgom van.- kérte a társaságot Koenma.
-Oké.- bólintottak.
-Ja! Ha lehet ne keveredjetek harcba Nekóval. Mert biztos megölne titeket.- figyelmeztette a fiúkat Koenma.
-Oké.- felelte Yusuke hátra se nézve.
Mindenki távozott. Ezek után mindenki Yusuke lakására mentek és beszélgettek.
2. fejezet.
Egy fiatal lány ült a ház tetőn és nézte a város fényét miközben egy üveg tejet kortyolgatott. Nézte a teliholdat és figyelte a város fényeit. Nagyot sóhajtott és belekortyolt a tejbe. Nagyon élvezte ezt. Hűvös esti éjszaka, üveg tej és telihold. Nem is kívánhatott volna jobbat. Ekkor érezte hogy valami neki dörgölőzik a lábának. Oda nézett és elmosolyodott mikor látta hogy egy macska az. A kezébe vett egy tálat ami mellette volt és tejet öntött bele. Majd letette a macska elé és az boldogan nyávogott. A macska elkezdett lefetyelni és a lány megsimogatta mire az dorombolni kezdett. A lány még jobban elmosolyodott majd vissza fordult a város felé és újabbat kortyolt a tejbe. Egy idő után a gondolataiból a macska nyávogása rántotta vissza a valóságba.
-Bocs. Nincs több.- mondta a lány és megmutatta a macskának az üres tejes üveget.
A macska csalódottan nyávogott egyet. A lány felállt és bement a lakásába. Átöltözött és lefeküdt aludni. Mivel fáradt volt hamar elaludt. Másnap későn kelt. Reggel elég nyúzott volt. Az atlétája jól összegyűrődött és a nadrágja is kissé lecsúszott. Amint megigazította ruháit kimet a konyhába és kivette a tejes üveget. Töltött egy pohárba a fehér folyadékból és közben sajnálattal vette észre hogy nincs mit enni.
-De jó.- sóhajtott egy szomorút.
Megrázta a fejét és miután átöltözött elment a boltba venni valami harapni valót. Mivel nagyon éhes volt ezért a legközelebbi boltba ment. Még nem ért el a boltig de a gyomra hangosat kordúlt. Gyorsan körbe nézett és meglátott egy kis gyors kiszolgáló éttermet. Bement és leült egy üres székre.
-Jó reggelt! Mit adhatok?- kérdezte a felszolgáló férfi.
-Pirítóst és tükörtojást hozzá tejet.- felelte a lány.
-Értem. Mindjárt hozom.- felelte a férfi és elkezdte készíteni a rendelést.
A lány felvette szokásos piros felsőjét, fekete nadrágját és fekete kabátját. miután megkapta amit kért megköszönte és megreggelizett. Megkönnyebbül miután jóllakott. Megkönnyebbülve sóhajtott és kifizette az ételt majd távozott. Mivel Szombat volt a boltokban rengeteg ember volt. Nem mondott semmit csak szép csendben bevásárolt. Mikor ezzel végzett haza felé vette az irányt. Mikor hazaért eltette a vásárolt holmikat és újra elment otthonról. Most azonban csak sétált a városban. Nem volt semmi dolga. Útját a park felé vette. Zsebre tett kézzel ballagott a kikövezet úton. Körbe ment a parkon és a folyó felé haladt. Hirtelen arra lett figyelmes hogy néhány utcai vagány megtámadott néhány lányt. Nem érdekelte különösebben a dolog. Pár méterre megállt a csapattól.
-Hé nézzétek egy csini baba.- mondta gúnyosan az egyik fiú.
-Menjetek az utamból különben nagyon megbánjátok.- figyelmeztette őket a lány.
-Na persze. Egyedül akarsz elbánni nyolcunkkal?- gúnyolódott a bandavezért.
-Kérlek segíts.- kérdte Keiko a most érkező lányt.
-Adok egy utolsó esélyt arra hogy eltakarodjatok az utamból különben nagyon megbánjátok.- kezdte fenyegetően az idegen lány.
-De nagy a szád. Nem baj majd mi megtanítjuk hogy ki az erősebb.- mondta a vezért és a társaival a lányra rontottak.
-Vigyáz!- kiáltotta Botan.
A lány azonban nagyon nyugodt volt. megvárta amíg elég közel érnek hozzá és néhány könnyed mozdulattal elintézte őket. Ez a „harc” fél percig tartott. A banda tagjai még csak megérinteni sem tudták a titokzatos lányt. Mikor a lány az utolsót is elintézte kicsit megigazította kabátját és úgy ment tovább mintha semmi sem történt volna. Keiko és Botan tátott szájjal nézett utána.
-Ez hihetetlen. Yusuke ezekkel fél órát szokott verekedni. És csak nagy nehezen tudja elintézni őket. Ez a lány meg percek alatt kiütötte őket.- csodálkozott Keiko.
-Ige. Igazad van. Várj! Veled mehetünk egy darabig hogy ne támadjanak meg minket?- kiáltott Botan a távozó felé.
-Nem vagyok a testőrötök. Ha nem tudtok magatokra vigyázni az nem az én bajom.- mondta hűvösen a lány.
-De….- kezdte Keiko.
-Semmi de. Nem kell hogy a nyakamon legyetek. Nem vagyok senkinek a testőre. Tanuljatok meg vigyázni magatokra vagy ne gyertek erre egyedül.- zárta le a vitát az idegen.
Keiko és Botan végül beletörődtek hogy a lány nem fog segíteni rajtuk. Gyorsan elszaladtak onnan. Este mindenki Yusukénél gyűlt össze. Keiko és Botan elmondták hogy mi történt velük. A fiúkat meglepte a sztori. Mikor a lányok végeztek a meséléssel Yusuke szólalt meg először.
-Volt tetoválás a mellén?- kérdezte a fiú.
-Hogy?! Mit képzelsz? Azt hiszed hogy a lánynak a mellét nézem?- háborodott fel Keiko.
-Nyugi. Nyugi. Nem úgy értettem.- mentegetőzött Yusuke.
-Miért kérdezted?- kérdezte Botan.
-Mert annak a lánynak aki legyőzte Hieit annak volt egy tetoválás a mellé. A lány hasonlít arra akiről most beszéltetek.- felelte Kurama.
-Biztos? Akár meg is ölhetett volna minket?- kérdezte ijedten Keiko.
-Elvileg igen. de Hiei harcolt vele és mégsem ölte meg. Úgyhogy nem hiszem hogy veszélyben letettek volna.- nyugtatta a lányokat Kurama.
A két lány nagy sóhaj kíséretében megkönnyebbült.
|