Egy hideg esős nap volt. Nem csoda hisz már közeledett az ősz. Már sötét volt. A szél viharosan fújt. Az ember percek alatt csontig átfagy ilyen szélben. A kihalt utcákon csak nagyon kevés ember volt. Egy zöld keze-lábest viselő fiú fáradtan ballagott az utcán. Egy éjjel-nappali étterem felé vette az irányt. Éppen edzésről jött. A fiún látszott hogy nagyon keményen edzett. Elérte kedvenc éttermét.

-Konbanwa!- köszönt.

-Áh! Lee! Mit adhatok? A szokásosat?- kérdezte az idős férfi.

-Igen.- jött a válasz.

Az öreg csak bólintott és elkezdte főzni a fiú kedvenc curry-ét. Lee mosolyogva helyet foglalt és várta hogy kész legyen imádott étele. Nem sokkal késöbb elkezdett esni az eső. Pár perccel késöbb annyira zuhogott hogy a szemben lévő házat nem lehetett látni ami csak pár méterre volt. Hamarosan belépett egy bőrig ázott lány. Fáradtan ült le a pulthoz Lee mellé. Felkönyökölt és kezébe temette az arcát.

-Jó estét! Mit adhatok?- kérdezte az idős férfi a jövevényt.

A lány fáradtan nézett fel.

-Egy adag curry-t kérek.- mondta.

Az öreg bólintott.

-És egy forró teát.- tette hozzá a lány.

A férfi ismét bólintott majd hozzá tette: A curry mindjárt kész.

A lány bólintott amit egy mély sóhaj követett. Látszott rajta hogy nagyon fáradt. A csendet a lány törte meg egy tüsszentéssel.

-Egészségedre.- mondta Lee.

-Arigato.- felelte a lány.

Elkészült a két curry. Az öreg odaadta Leenek a csípős szószt mert tudta hogy a fiú olyan erősen szereti amitől más emberek tűzet hánynak. Lee csillogó szemekkel öntötte az ételre az szószt. Mikor eleget tett ételére letette maga elé a palackot.

-Elkérhetem? – kérdezte a lány az üvegre mutatva.

-Igen.- bólintott Lee.

A lány elvette az üveget és ő is bőségesen nyakon öntötte vacsoráját a szósszal. Lee-t meglepte hogy nem ő az egyetlen aki így szereti a curry-t. Mikor Lee lenyelte az első falatot az egész feje vörös lett és könnyezett a szeme.

-Ez  fantasztikus!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!- kiáltott fel a fiú.

A lány is így járt. Az ő feje is vörös lett de nem mondott semmit csak csöndesen evett tovább. Lee is evett de a szemét nem tudta levenni a mellette ülő lányról. Sokat gondolkodott azon hogy mondhatna neki valamit de mit? Végül úgy döntött megszólal.

-Rock Lee vagyok és te ki vagy?- kérdezte bátortalanul Lee.

-Hirai Kaoru.- felelte a lány.

-Kaoru. Szép név. Eddig nem láttalak Konohában.- mondta Lee.

-Kösz. Csak nem rég érkeztem a faluba. Az egyik szomszédos faluból jöttem.- felelte Kaoru.

-Értem. Mond csak miért vagy kint ilyen ítélet időben?- kérdezte Lee.

-Szükségem van egy lakásra és éppen a Hokagéhoz megyek ezt elintézni. De láttalak téged a vihar előtt. Te mit kerestél kint?- kérdezte Kaoru.

-Edzettem! Minden nap keményen edzek hogy jó ninja lehessek. Gai-sensei edzése kemény de rá dogozok hogy jobb legyek.- húzta ki magát büszkén a fiatal ninja.

-Értem. De azért nem kell túlzásba vinni.- mondta Kaoru.

Lee végig nézett a lányon. Az öltözéke normális volt. Lee nem látott a lányon semmi utalást arra hogy az ninja lenne. Most hogy jobban megnézte tűnt csak fel neki hogy a lány nagyon szép. A csendet Kaoru törte meg.

-Lee elkísérnél a Hokage irodájáig? Nem ismerek itt semmit és senkit.- kérte a lány.

-Persze! Nagyon szívesen. Ha akarod megmutatom a falut.- ajánlkozott lelkesen Lee.

-Köszönöm.- mosolygott a lány.

-De előbb várjuk meg amíg enyhül az idő.- mondta Lee.

Kaoru csak bólintott. Mire végeztek az evéssel már nem esett és nem fújt annyira a szél sem. Így hát fizettek és elindultak. Útközben sokat beszélgettek. Az utcákon a lámpák fényén  kívül nem volt más fényforrás. Végül elérték a Hokage irodáját. Lee az iroda ajtajáig kísérte a lányt. Tsunade-sama fogadta a lányt. Lee kint maradt. Kaoru kapott lakást de majd még vissza kell mennie ha már elrendezte a költözést mert valamit még meg kell beszélniük. Kaoru megkapta új lakásának címét és kiment az irodából. Lee elkísérte oda is a lányt majd az apartman előtt búcsút vettek egymástól. Lee nagyon boldog volt. Amíg Lee Kaoruval volt teljesen elfelejtette hogy holnap kemény edzés lesz és Gai-sensei meg is mondta neki és Neji-nek hogy pihenjék ki magukat mert nehéz napjuk lesz. Lee a gyorsaságának köszönhetően hamar otthon volt és lefeküdt aludni. Eközben Kaoru körbe nézett új lakásában. Nem volt nagy. Állt: egy nagy szobából ami a konyha a nappali és a háló szoba volt. Az ágy ott volt az ablak alatt. Az ágy fejrészénél volt egy szekrény. Az ágy másik végén volt egy könyves polc. A szoba közepén egy aszalt volt. A szoba bejárati ajtó felőli oldalán volt egy konyha szerűség és a hűtő. A fürdő se volt sokkal nagyobb. Volt benne egy WC, mosdó és zuhanyzó. Miután a lány feltérképezte új lakhelyét lefeküdt az ágyra és elaludt. Csak délben mikor felkelt jutott eszébe hogy este nem pakolta ki a táskáját. Sajnálattal vette tudomásul hogy  minden ruhája csurom víz. Egy sóhaj kíséretében magához vette pénztárcáját és ment hogy vegyen valamit enni és persze a lakásból nélkülözhetetlen dolgokat is be kell hogy szerezze. Nagy szerencséjére talált egy boltot ami olcsó és minden szükséges dolgot meg tudott venni. Mikor végzett a vásárlással két nagy szatyor volt a kezében és ment haza. Az egész napját azzal töltötte hogy takarított és hangulatossá tette kicsiny otthonát. Kaoru hamar megszerette a lakást mert jó környéken volt és kellemes volt. Mire mindennel végzett már kezdett sötétedni és a ruhái is megszáradtak így be tehette őket a szekrénybe. Kaoru az ablak elé kitett egy fényképet amin ő volt a családjával. Mivel már nagyon fáradt volt ezért úgy döntött majd holnap megy a Hokagéhoz. Vacsora után lefürdött és ment aludni. Hamar elaludt mert fárasztó volt a sok járkálás és bevásárlás. Az ébresztőórájára ébred fel. Hamar rendbe szedte magát és ment a Hokage irodájába. Mikor odaért egyből beengedték. Ezt a fontos megbeszélést Gai szakította félbe.

-Ohayo! Miért hívatott Hokage-sama?- lépett be az irodába az említett.

-Neked is. Gai ez a lány mától a te tanítványod.- jelentette ki Tsunade.

-Hogy?- kérdezte döbbenten a jounin.

-Jól hallottad. Ebben minden benne van.- mondta a Hokage és átnyújtott Gai-nak egy mappát.

Tsunade kijelentésén Kaoru nagyot nézett.

-Lehet egy kérdésem?- kérdezte a lány.

-Igen.- felelte a szőke nő.

-Miért kerülők be máris egy csapatba? Tudtom szerint neki van csapata.- mondta a lány.

-Honnan tudod?- kérdezte Gai.

-Mikor a faluba értem találkoztam Rock Lee-vel.- felelte a lány.

-Jól tudtad. Egy csapatban 3 diák van de Gai csapatába csak ketten vannak. Ez az egyik ok amiért oda kerülsz. A másik az hogy már ismered az egyiket. Most menjetek.- mondta a Hokage és maga elé vette az egyik papír kupacot. Gai és új tanítványa elindultak az edzőpálya felé. Amíg mentek megismerkedtek és Gai átnézte a lány aktáját és elsőre elégedett volt a lány teljesítményével.

-A papírok alapján jó de majd minden kiderül az edzéseken.- gondolta magában a sensei.

Mikor megérkeztek Gai két tanítványa már ott volt. Mindkét fiú meglepődött mikor látták hogy mesterük egy lány társaságában jön. Leginkább Lee volt meglepve.

-Kaoru! Hát te?!- kérdezte meglepetten Lee.

-Lee te honnan ismered?- kérdezte meglepetten Neji.

-Egyik nap az egyik étteremben találkoztunk.- felelte Lee.

-Igen. Akkor mikor az a nagy vihar volt. Kellemesen eltársalogtunk.- tette hozzá a lány.

Lee csak mosolyogva bólogatott. Neji és Gai csak csöndben figyeltek.

-A beszélgetést most elhalasztjuk. Kaoru ő Neji.- mutatott Gai-sensei az említettre.

A két ninja biccentett.

-Akkor kezdjük az edzést!- kiáltott fel lelkesen a sensei.

-Hai!- felelték egyszerre a diákok.

-Mivel kezdünk sensei?- kérdezte izgatottan Lee.

-Hm… 500 kör futás a gyakorlópálya körül!- kiáltotta a sensei.

-Nani?!- kérdezte elékerekedett szemmel a lány.

-Jól hallottad. Gyerünk futás!- adta az utasítást Gai.

Mindenki bólintott és elkezdett futni. Nem futottak gyorsan hogy legyen erejük a további edzésre. Tisztában voltak vele hogy ez még csak a bemelegítés. Mikor Kaoru megállt a térdére támaszkodott és lihegett. Nem álltak meg pihenni hanem egyből folytatták. Most fekvőtámaszozni kellett. Kaoru nagyjából tudta tartani a fiúk tempóját. Késő délután fejezték be az edzést és levezetőnek harcoltak. Gai-sensei-t kellett támadni. Minden fegyvert lehetett használni mert már nem gyerekek. Ahhoz képest hogy Neji és Lee 16 évesek nagyon jók voltak. Kaoru sem maradt el mögöttük. Először mind a  hárman elrejtőztek ( idő közben elmentek egy tisztásra ). Neji egy nagy fa ágán gubbasztott és figyelte tanárát a lombok között. Lee egy bokor alá bújt és figyelt. Kaoru egy fa mögé bújt és várta  a megfelelő pillanatot a támadásra. Kissé bizonytalan volt és várta hogy valamelyik csapattársa kezdjen támadni. Mivel ez nem történt meg és már kezdte unni ezt az ácsorgást közelebb surrant és támadott. Elhajított néhány kunai-t de Gai észrevette és röptében elkapta. Gai látta hogy a kunai-ra egy zsinór van kötve. Rántott egy nagyot a fegyveren. Ennek következtében Kaoru a lábai elé esett. Hamar talpra ugrott és megpróbálta ököllel megütni a férfit. De ez nem sikerült mert Gai elkapta Kaoru kezét. A lány erre egy rúgással válaszolt ami majdnem célba talált. Gai ezt a támadást is blokkolta. Kaoru épp káromkodott magában mikor észrevett valamit. Hirtelen a másik lábával vett egy nagy lendületet és tiszta erőből rúgta hasba Gai-t. Gai hátra csúszott és fogta a hasát. Ez mindenkit meglepett.

-Nem rossz.- mondta Gai.

A lány erre csak egy bólintással felelt. Lee és Neji ledermedtek a látottakon. Nem sejtették hogy egyedül megtudja majd ütni a tanárt. Mikor észbe kaptak várták az alkalmat hogy ők is beszálljanak a harcba. Kaoru újra támadásba lendült. Ügyesen elugrott mestere támadásai elől és így közel került hozzá. Kaoru egy rúgással támadott. Gai ezt kivédte és egy ütéssel válaszolt amit a lány nem tudott kivédeni ezért eltalálta és métereket repült hátra és nekivágódott egy fának. Kaoru nem tudott felállni. Neji elérkezettnek látta az időt hogy támadjon. Eldobott néhány shuriken-t és kunai-t. Gai-t eltalálták a fegyverek. Mindhárom diák azt hitte hogy meghalt a mesterük. Majd egy pukkanás és füst kíséretében Gai helyén egy farönk volt.

-Kawarimi. A fenébe így kitudja következtetni hogy hol vagyok.- gondolta magában Neji és gyorsan elhagyta eddigi fedezékét.

Gai egy közeli fa mögül jött elő.

-Nagyon jók most hogy hárman vannak. De amíg nem dolgoznak össze nem lesz sok esélyük.- mondta magában a sensei.

Amíg Neji keresett egy másik fedezéket és Kaoru próbált mozogni addig Lee is támadásba lendült. Legnagyobb szerencsétlenségére a férfi blokkolta minden támadását. Mikor egy nagyon erős rúgással próbálkozott látta hogy Kaoru Gai háta mögé megy és mutogat neki valamit. Lee viszonylag hamar megértette mit is akar a lány. Alig láthatóan biccentett. Lee taktikát váltott. Az volt a célja hogy mestere tovább hátráljon. Ezt el is érte. Gai folyamatosan védekezett de hátrált. Mikor elég közel értek a Gai mögötti lányhoz Lee hirtelen abbahagyta a támadást és elugrott. Gai ezt nem értette. Megfordult és Kaoru öklével találta szemben magát. Nem tudott kitérni a támadás elől ezért az elérte az arcét. Kaoru nem maradt ott sokáig bámészkodni mert sejtette hogy abból nem sülne ki semmi jó. Gyorsan felugrott a legközelebbi fára és kicsit kifújta magát. Hirtelen mellette termett valaki. Oda kapta a fejét és megnyugodott mikor látta hogy az csak Lee.

-Szép volt.- dicsérte Lee csapattársát.

-Kösz. Ki kell találnunk valamit mert ez így nem fog menni.- mondta a lány.

-Ha összefogunk sikerül legyőznünk.- szólalt meg hirtelen Neji.

-Igen de hogy? Van valami ötletetek?- kérdezte a lány.

-Miben vagy a legjobb?- kérdezte Neji.

-Mindben jó vagyok de leginkább a taijutsu-ban tudom használni a legjobb technikáimat.-  felelte Kaoru.

-Milyen technikáid vannak?- kérdezte Lee.

-Nagyon jól ismerem az ember anatómiáját és egyetlen ütéssel letudom bénítani egy időre valamelyik végtagját vagy az egész testét. De ugyanígy ha megnyomok egy bizonyos pontot akkor az illető meghal.- jött a válasz Kaoru felől.

-Rendben. Van egy ötletem.- mondta Neji.

Másik két társa közelhajolt hozzá és meghallgatták a fiú ötletét. Mikor Neji elmondta tervét két társa bólintott. Mindhárman elugrottak más-más irányba. Lee indított először támadást. Mestere elé ugrott és egy rúgással próbált támadni. Tudta hogy Gai ezt kivédi de nem az volt a cél eltalálja Gai-t. Gai folyamatosan védekezett de Lee váratlanul abbahagyta a támadást- Gai nem értette miért teszi ezt a fiú. Gai nagy fájdalmat érzett a hátán. Hátra kapta a fejét és látta hogy Kaoru mutató és középső ujjával ütötte meg a vállát. Gai eltávolodott a lánytól. Gai váratlanul megfordult és a hátulról támadó Neji támadását blokkolta. A fiú lendületét ellene felhasználva méterekre dobta a fiút aki balszerencséjére ráesett Kaorura. Kaoru a meglepettségtől ledermedt és nem tudott kitérni a fiú elől így az rajta landolt. Gai érezte hogy a bal karját nem bírja mozdítani mert az annyira elzsibbadt. De erre nem figyelt annyira mert nagyon megdöbbentette hogy Neji kin landolt.

-Leszállnál rólam?- kérdezte elpirulva Kaoru.

-Igen.- felelte Neji és felállt és felsegítette a lányt.

-Jól van. Mára ennyi elég volt. Kaoru ez az utolsó támadást jó volt. Ha jól sejtem egy ideig nem tudom majd használni a karomat. Jól gondolom hogy te a létfontosságú pontokat támadod?- kérdezte a sensei.

-Hai.- bólintott Kaoru.

-Sensei miért nem folytatjuk az edzést?- kérdezte Lee.

-Mert nem bírom mozgatni a karomat és szerintem elég volt ennyi mára. A végére csak megértettétek hogy mi volt az edzés célja.- mondta Gai.

-Igen a csapatmunka.- mondta Lee.

-Jól van ha ma már nem edzünk akkor menjünk és pihenjünk.- mondta a lány.

-Együnk curry-t!!!!!!- kiáltott fel Lee.

Kaoru mosolyogva bólintott. Neji csak egy vállvonással felelt. Gai megcsillogtatta a fogait. Gai mosolyogva nézte ahogy tanítványai távoznak és közben beszélgetnek. A három ninja beült a legközelebbi étterembe mert már dél is elmúlt és ma még nem ettek semmit. Rendeltek maguknak ebédet és folytatták a beszélgetést. Neji-t meglepte az hogy látta hogy Kaoru is olyan erősen szereti a curry-t mint Lee. Mire végeztek az ebéddel úgy érezték mintha már évek óta ismernék egymást.  A nap végéig beszélgettek. Csak sötétedés után indultak haza. Pontosabban csak Kaoru és Neji indultak haza mert Lee még ment edzeni. Neji és Kaoru hazafelé menet is beszélgettek. Mivel jobb nem jutott eszükbe ezért Neji mesélt a lánynak az eddigi küldetéseikről. Sokat nevettek. Végül megálltak Kaoru háza előtt. Ott búcsút intettek egymásnak és még emlékeztették egymást hogy mikor és hol találkoznak holnap. Ezután Neji haza felé vette az irányt. Kaoru amint belépett a lakásba a fürdőszoba felé vette az irányt. Levetkőzött és megengedte a meleg vizet. Jól esett fáradt izmainak a meleg zuhany. A fürdés felfrissítette de fáradtabb is lett. Mikor kijött a fürdőből csak úgy dőlt ki a gőz. Egy törülközőbe csavarva jött ki onnan és első útja a hálószobába vezetett. Felvett egy hosszú melegítő nadrágot és egy pólót. Mikor felöltözött kiment a konyhába és töltött magának egy bögre teát. A meleg tea még jobban elálmosította. Kómásan vánszorgott a szobájába és amint betakarózott elaludt. Az édes álmából az ébresztőóra csörgése szakította félbe. Kikapcsolta az órát és ködös fejjel kiment a konyhába. Feltette a teáskannát a tűzhelyre és gondolta amíg megfő a tea addig le zuhanyzik attól majd magához tér. Mire végzett a frissítő fürdővel addigra a tea is kész lett. Kitöltötte magának egy bögrébe. Visszament a szobába felöltözni. Végül kijött a szobából és készített magának valami reggelit. Az evés végeztével a mosogatóba tette az edényeket és elindult az edzőpályára hogy megkezdődjön a fárasztó edzés. Már nagyon várta hogy találkozzon barátaival. Nagyon megkedvelte Neji-t és Lee-t. Mosolyogva haladt az utcánkon és nézelődött.

-Azt hiszem jó lesz itt élni.- gondolta Kaoru.

Észre sem vette mikor ért a megbeszélt helyre. Két barátja már ott volt. mikor meglátták elmosolyodtak.

-Ohayo!- köszöntötte az érkezőt Lee.

-Szia!- köszönt Neji.

-Sziasztok!- mosolygott Kaoru.

Mikor Kaoru a két fiú mellé ért hallottak egy pukkanást. Arra fordultak. Egy kis füstből lépett elő tanáruk.

-Felkészültetek a mai napi programra?- kérdezte lelkesen Gai-sensei.

Mindhárom fiatal bólintott. Gai elmosolyodott és megcsillogtatta fogait.

-Milyen lesz a mai edzés sensei?- kérdezte lelkesen Lee.

-Ma nem lesz edzés.- jelentette ki Gai.

Ezt a bejelentést döbbent csönd fogadta. Nem értették miért mondta ezt a sensei. Gai látván a meglepett arcokat megint elmosolyodott.

-Ma küldetésre megyünk. Most megyünk a hokagéhez és ő majd elmondja mi a feladat.- jelentette be Gai.

Elindultak a hokage irodájába. Mikor odaértek Tsunade egyből behívta őket. Mint mindig Tsunade asztala tele volt tekercsekkel és könyvekkel. Mikor beléptek és becsukták az ajtót Tsunade rájuk emelte tekintetét. Látszott a nőn hogy fáradt pedig még csak reggel van.

-Neji, Lee, Kaoru menjetek el ebbe a faluba és védjétek meg Kuyashi Maresuke-t. Maresuke-sama annak a falunak a leggazdagabb embere. Mutassátok meg neki ezt a levelet ha odaértek. Most menjetek. Siessetek.- mondta Tsunade és kiküldte a három jó barátot.

Neji, Lee és Kaoru egy óra múlva találkoztak a falu kapujában. Indulás előtt nézték meg hogy melyik faluba kell menni. Mivel  falu nagy kicsi volt ezért kaptak egy térképet ami segítségével odataláltak. Az út nagyon hosszú volt még úgy is hogy fáról fára suhanva haladtak. Egész nap úton voltak és csak este álltak meg pihenni. A harmadik napon értek a falu közelébe ezért nem rohantak annyira és azért mert fáradtak voltak. Dél körül egy faágon ülve ebédeltek és beszélgettek.

-Nézzétek.- mutatott le Lee.

Lenéztek. Valami nagy hatalmú ember lehetett mert fegyveres kísérete volt. nem lehetett tudni ki az mert egy hintóban ült.

-Szerintetek ő lesz az?- kérdezte Kaoru.

-Nem tudom.- felelte Neji.

Ebben a pillanatban előrontottak a fák mögül fegyveres férfiak. A fegyveresek egyből megtámadták a hintót.

-Álljatok körbe! Meg kell védenünk Maresuke-sama-t!- kiáltotta egy a hintót kísérő katonák közül.

Neji és két társa egyből leugrott a fáról és segített a hintót védőknek. Nem jelentett túl nagy kihívást a rablók legyőzése mert nem voltak ninják. A katonák egy ideig csak nézték a fiatal ninjákat majd a kapitányuk ment oda hozzájuk.

-Arigato. Kik vagytok ti?- kérdezte a kapitány.

-A társaim Hirai Kaoru és Rock Lee. Én Hyuuga Neji vagyok. Ha jól sejtem az úr akit védelmeztek Kuyashi Maresuke-sama.- mondta Neji.

-Igen. De mit akartok ti?- kérdezte gyanakodva a kapitány.

-Kaiji! Ők minden bizonnyal Rejtett Levélből jöttek.- szól egy férfi a kapitányra.

-Marosuke-sama miből gondolja?- kérdezte Kaiji.

-A fejvédőjükön lévő jel a Levél jele.- felelte Maresuke.

-Igen. Konoha-i ninják vagyunk. Azért küldtek ide minket hogy megvédjük magát.- felelte Kaoru.

-Hogy őszinte legyek nem egészen erre számítottam.- mondta a férfi.

-Nem kell aggódnia mi megvédjük.- jelentette ki Lee és felmutatta hüvelykujját és megcsillogtatta a fogát.

Maresuke erre csak bólintott és intett hogy induljanak vissza. Maresuke egy idős férfi volt. A férfi kinézete nagyon barátságos volt. Maresuke Neji-ék minden kérdésére válaszolt. Csak az nem derült ki hogy ki és miért akarja Maresuke halálát. A falu nem volt túl nagy. Maresuke palotája hatalmas volt. Maresuke egyből adott új testőreinek egy-egy szobát ahol kényelmesen elfértek. Miután Neji-ék kipakolták kevés holmijukat szétváltak és körbenéztek a palotában. Neji a könyvtárba ment hátha talál valamit arra vonatkozóan hogy miért akarják megölni Maresuke-t. Eközben Kaoru vendéglátójának a szolgáit kérdezte ki de nem igazán jutott semmire. Lee Maresuke társaságában volt. Pár óra múlva mindhárom ninja találkozott Neji szobájában.

-Na találtatok valamit?- kérdezte Neji.

-Én nem. Maresuke-sama részletesebben elmondott mindent de fogalma sincs ki akarhatja megölni.- mondta Lee.

-Én csak annyit tudtam meg hogy Maresuke-sama fél éve legyőzte Oyomada Ishigasmi-t egy választáson.- mondta a lány.

-Milyen választáson,- kérdezte Neji.

-Hogy ki legyen a falu vezetője.- jött a válasz.

-Nem hiszem hogy ez lenne az ok. Elég ostobán hangzik hogy valaki azért akar megölni valakit mert az legyőzte valamiben.- mondta Lee.

 -Nem mondtam hogy ő volt csak azt hogy lehet hogy ő volt.- mondta Kaoru.

-Ha legközelebb megpróbálják megölni Maresuke-sama-t akkor követjük őket.- mondta Neji.

Két csapattársa egy bólintással felelt. A nap hátralévő része nyugodtan telt. A három ninja mindenhova követte a falu urát. Este vacsora után mindenki lefeküdt aludni. Neji, Lee és Kaoru őrködtek. Tudták ha legközelebb ninják jönnek akkor nehéz harcot fognak vívni a támadókkal ezért felkészültek erre. Már éjfél is elmúlt de még mindig nem történt semmi. A csend nyomasztó volt. Kaoru éppen Maresuke szobája felé ment mikor hallott valamit. Megállt és hallgatózott. Léptek közeledtek felé. Mivel nem tudta ki lehet ezért elővett egy kunai-t és harcra készen fordult be arra a folyosóra ahol zörögtek.

-Ki van ott?- kérdezte a lány.

Az alak felé fordult és felé dobott néhány shuriken-t. Kaoru sikeresen kivédte a támadást. A támadó ezt látva elszaladt de Kaoru követte. A férfin látszott hogy nem egyszerű kis bérgyilkos. Hirtelen megállt és szembe fordult üldözőjével. A férfi támadott. Kaoru csak az utolsó pillanatban tudott reagálni. Csak úgy tudta elkerülni az ütést hogy hátra rántotta a fejét. Ennek következtében elvesztette az egyensúlyát és elesett. A támadó ezt ki is használta. Megint ütött de Kaoru ezt már tudta blokkolni. Elkapta a férfi kezét egy hasba rúgta és az összegörnyedt a fájdalomtól. Kaoru gyorsan talpra ugrott és várta ellenfele következő lépését. A férfi felállt és újra támadásba lendült. Néhány csel után olyan közel került a lányhoz hogy megvágta egy kunai-jal amit most vett elő. Kaoru csak az utolsó pillanatban ugrott hátra és csak a ruhája szakadt el. Az álarcos újra támadott. Kaoru elővett egy kunai-t hogy védekezzen. A támadó kiverte a lány kezéből a fegyver és fejbe rúgta akkora erővel hogy Kaoru elájult. Az álarcos férfi hátra ugrott mert egy shuriken.

-Te meg ki vagy?- kérdezte a férfi a támadótól.

-Az nem számít. Ha még egyszer hozzáérsz meghalsz.- sziszegte Lee.

Lee és a férfi elkezdtek harcolni. Ám ez a harc nem tartott sokáig mert megjelent Neji. A férfi belátta hogy nincs esélye ezért menekülőre fogta. Lee követte a férfit de az erdőben elvesztette a nyomát. Mikor Kaoru magához tért látta hogy Neji a karjaiban viszi.

-Jól vagy?- kérdezte a fiú mikor látta hogy Kaoru kinyitotta a szemét.

-Igen. Mi van azzal az alakkal aki betört?- kérdezte Kaoru miközben talpra állt.

-Elmenekült és Lee utána ment. Szerencsére felvertétek a fél palotát. Nem juthat messzire.- mondta Neji.

-Lehet. Nagyon jól képzett harcos volt. Ha engem kérdezel akkor az a fickó ninja.- mondta Kaoru.

-Majd kiderült. Lehet hogy igazad van. Azt javaslom nézzünk körbe hátha lerázta Lee-t és még itt van a közelben.- mondta Neji.

-Oké.- bólintott Kaoru.

Kimentek a teraszra és egy ugrással eltűntek az éjszakában. Átfésülték az egész környéket de nem találták meg a titokzatos támadót. Lee pirkadat körül jött vissza. Társai már a teraszon várták. Mivel hosszas keresgélés után nem találtak semmit ezért visszamentek a palotába és majd napközben keresnek nyomokat.

-Na? Mi történt?- kérdezte Kaoru.

-Sajnos lerázott. Nagyon sajnálom.- mondta szomorúan lehajtott fejjel Lee.

-Nem baj. Majd ha felkel a nap keresünk nyomokat.- mondta Neji.

Erre két társa bólintott. Mivel kezdett felkelni a nap ezért a három ninja bement a szobájába és ott beszélték meg hogy ki megy a támadó után és ki marad itt hogy vigyázzon Maresuke-re. Végül abban állapodtak meg hogy Kaoru és Lee mennek el és Neji marad a palotában. Kaoru és Lee megtudták hogy Oyomada Ishigami hol lakik. Elmentek hozzá hogy kikérdezzék. Egy kicsit várniuk kellett arra hogy Ishigami fogadja őket mert éppen reggelizett. Hirtelen kinyílt a tolóajtó. Egy testes férfi lépett be a szobába. majd leült a két ninja előtti asztalhoz.

-Miben segíthetek?- kérdezte a férfi.

-Ön Oyomada Ishigami?- kérdezte Kaoru.

-Igen. Maguk kik?- kérdezte az férfi.

-Rock Lee vagyok. Ő Hirai Kaoru.- mondta Lee.

-Értem. Nos miben segíthetek?- kérdezte a Ishigami.

-Este megtámadták Kuyashi Maresuke-sama-t. Azt hallottuk Maresuke-sama legyőzte magát az előző választáson. Az érdekelne mit tud erről a támadásról.- mondta Kaoru.

-Semmit. Lehet hogy Maresuke legyőzött de ezét nem küldök rá bérgyilkost. Miért gyanúsítanak engem?- kérdezte Ishigami.

-Nem gyanúsítjuk semmivel. Csak magának lenne oka arra hogy Maresuke-sama életére törjön.- felelte Lee.

-Miért tenném?- kérdezte felháborodva a férfi.

-Bosszúból. A bosszú miatt az ember sok mindenre képes.- felelte Kaoru nyugodtan.

-Az hiszik hogy mert ninják ezért idejöhetnek és gyanúsítgathatnak engem?-  kérdezte idegesen a férfi.

-Kérem nyugodjon meg. Csak pár dolgot szeretnénk tudni. Egyenlőre maga az egyetlen aki kapcsolatba hozható a támadással.- mondta Lee.

-Távozzanak. Távozzanak és meg ne lássam magukat itt még egyszer.- mondta ingerültem a férfi és a kijárat felé mutatott.

A két ninja meghajolt és távozott a szobából. Kint felvették a cipőjüket és elindultak.

2. fejezet

Beszélgettek hogy mihez kezdjenek. Ishigami volt az egyetlen gyanúsított. Mire visszaértek Maresuke házába addigra Maresuke készült elmenni. Mind a három ninja elment a kísérettel és Kaoru Lee-vel együtt elmondta Neji-nek hogy mit tudtak meg. Neji káromkodott egy sort mert kissé ideges volt.

-Valaki ide jönne közületek?- kérdezett Maresuke a ninjáktól.

-Majd én odamegyek.- mondta társainak Kaoru.

Neji és Lee bólintott. Kaoru megállt Maresuke mellett.

-Mit szeretne tudni?- kérdezte a lány.

-Csak azt hogy mit derítettetek ki?- kérdezte a férfi.

-Semmit. Ishigami-sama fel volt háborodva és szerinte egyből gyanúsítottuk pedig csak azt kérdeztük tőle hogy mit tud az ön elleni támadásról.- felelte Kaoru.

-Értem. Most mihez fogtok kezdeni?- kérdezte Maresuke.

-Az a feladatunk hogy megvédjük önt és hogy kiderítsük ki tör az életére. Ne féljen megoldjuk valahogy.- mondta Kaoru.

Maresuke nem mondott semmit csak bólintott. Mikor kiértek a városból a ninják kissé szétszóródtak. Kaoru előre ment, Lee középtájon maradt míg Neji hátul volt. minden zajra figyeltek. Kaoru közvetlenül Maresuke mellett maradt. Jobb keze végig a combjára erősített tokban lévő kunai-n volt. az erdőben volt egy kis tó és oda mentek. Az út hosszú volt de nem történt semmi. Pár órát voltak ott majd indultak vissza. A visszaút is simán ment. Vacsora után a ninják összeültek Lee szobájában hogy megbeszéljék a teendőket.

-Most mi legyen? Nem történt semmi. Nekem ez furcsa.- mondta Lee.

-Nekem is. Azok után ami tegnap történt meglep hogy ma nem próbálkoztak.- mondta Kaoru.

-Tegnap megzavartuk. Mivel rájöttek hogy Maresuke-sama mellett ninják vannak ezért óvatosabbak lesznek. Legközelebb biztos egy képzettebb orvgyilkost küldenek. Kaoru még nincs vége a napnak. Ne kiabáld el.- világosította fel barátait Neji.

-Lehet.- mondta Kaoru.

-Ugyan már Neji. Ne gondolj mindig rosszra.- mondta Lee.

-Neji-nek igaza van. Nem tudhatjuk mikor jön valaki legközelebb.- adott igazat barátjának Kaoru.

-Ahogy azt sem hogy milyen képzett lesz a következő orvgyilkos.- mondta Neji.

-Igaz. Akkor mi legyen?- kérdezte Lee.

-Nekem van egy ötletem.- mondta Kaoru.

-Mi?- kérdezték a fiúk.

Kaoru intett nekik hogy hajoljanak közelebb. Mikor elmondta a tervét a fiúk beleegyezően bólintottak.

-De ugye tudod hogy ez elég kockázatos.- mondta Neji.

-Tudom de nincs más választásuk.- felelte a lány.

Még megbeszélték a tervet. Végül mind elmentek aludni. 

3.fejezet

Az egész palota alszik. A testőrök száma meg lett duplázva. A katonák most is éberen őrködnek. A ninják csak egy kicsit pihentek aztán ők is mentek őrködni. Az éjszaka nyugodtan telt. Nem sokkal hajnal előtt történt valami. Egy álarcos bejutott Maresuke szobájába. A férfi nem ébredt fel. Az idegen egy kendőt szorított az alvó arcába. Erre az felébredt és megpróbált segítségért kiabálni. Mivel hang alig jött ki a torkán ezért megpróbált zajt csapni hogy a ninják meghallják. Nagy nehezen eltudta lökni magától a támadót.

-Segítség!- kiáltotta Maresuke.

 A támadó leütötte Maresuke-t. a férfi ájultan esett össze. Az álarcos a vállára vette az eszméletlen férfit és indult volna.

-Engedd el!- kiáltotta Lee.

A támadó erre ledobott maga elé valamit. A szobát nagy füst lepte el. Mindenki az arca elé emelte a kezét és köhögtek. Mire a füst eltűnt addigra támadó is eltűnt. A katonák riadót fújtak és Neji és Lee megpróbálták utolérni az emberrablót. Ez szerencsére sikerült. Mire megtalálták az álarcos nyomát az majdnem eltűnt az erdőben. A ninják lemaradva követték az emberrablót. Hirtelen néhány ninja támadt rá Neji-ékre.

-Jaj ne. Elveszítjük őket.- mondta Lee.

Harcba szálltak a támadókkal. Szerencsére viszonylag hamar tovább tudtak menni. Sajnos már nem látták az emberrablót. Ennek ellenére Neji-ék arra mentek amerre az emberrabló eltűnt. Neji a Byakugan segítségével hamar megtalálta a férfit. A férfi kb. 1 km-re volt előttük.

-A fenébe. Sokkal gyorsabb mint gondoltam.- mérgelődött Neji.

-Miért?- kérdezte Lee

-Mert amíg mi ezekkel harcoltunk ő 1 km-t haladt előre.- felelte.

-Akkor legalább jounin szintű ninja.- mondta társa.

Neji nem mondott semmit csak bólintott. Neji-ék tudták hogy gyorsan utol kell érniük az emberrablót különben Maresuke meghal. Neji végig a Byakugan-t használta hogy megtudja állapítani mennyire vannak lemaradva. Az emberrabló egy palotában eltűnt. Neji-ék megálltak a palota előtti bokrok takarásában. A palota hatalmas volt. mindenhol őrök voltak. A fák túl messze voltak a palotától hogy oda tudjanak ugrani. Végül úgy döntöttek felveszik két katona alakját és megkeresik Maresuke-t. Ez szerencsére bejött és feltűnés nélkül bejutottak a palotába. Sokáig nem tudták keresni urukat mert a folyosók tele voltak katonákkal. Végül Neji-ék befordultak egy folyosóra ahol nem voltak őrök.

-És most merre?- kérdezte Lee.

-Byakugan!- mondta Neji.

A Byakugan segítségével megtalálta Maresuke-t.

-Maresuke-sama egy börtönben van a föld alatt. Az odavezető út arra van. Egy csapóajtón keresztül lehet lejutni oda.- mondta a Hyuuga.

Nem beszélgettek többet. Elindultak a megfelelő irányba. A csapóajtó alatt egy folyosó volt. Miután lecsukták maguk után az ajtót egy pukkanás kíséretében visszaváltoztak. Elindultak a börtön felé. Mivel nem tudták mire számítsanak ezért kunai-t vettek a kezükbe. Ez a folyosó sötét volt csak néhány fáklya világított. Hirtelen hangokat hallottak. A fiatal ninják felugrottak a plafonra. Mikor az őrök alájuk értek leugrottak és leütötték őket. Szerencséjükre nem volt több őr. Benyitottak abba a helyiségbe ahol a cellák voltak. Maresuke egyből a rácsokhoz ment.

-Itt vagyok.- mondta mikor meglátta a „testőreit”.

-Ne aggódjon kivisszük.- mondta Lee.

Maresuke bólintott. Hamar kiszabadították. Maresuke nem tudta megmondani hogy ki rabolta el mert a férfi álarcot viselt és nem tudta kié ez a palota. Az ifjú ninjákat elsősorban az foglalkoztatta hogy hogyan fognak innen kijutni.

4.fejezet

Mikor a folyosón haladtak hirtelen egy csomó katona állta el az útjukat. Mindegyiknél fegyver volt és úgy tűnt nem áll szándékukban elengedni Maresuke-t és a ninjákat.

-Hogy fogunk kijutni innen?- kérdezte Maresuke.

-Ne aggódjon kivisszük innen.- mondta Lee komoly hangon.

-Maradjon mögöttünk!- utasította a férfit Neji.

Maresuke bólintott. A ninják felé rohanni kezdtek a katonák. Az ifjú ninják kunai-t ragadtak és védekeztek. Maresuke hátulról figyelte a harcot. Mikor vége lett ennek a harcnak gyorsan kisiettek az alagútból mert már riadót fújtak. Nagy nehézségek árán kijutottak az udvarra de ott rengeteg katonával találták szembe magukat. Nem tudtak mit tenni. A katonák körbe vették őket. De nem támadtak.

-Nagy hiba volt idejönniük. Ha nem avatkoztak volna közbe minden megoldódott magától.- mondta egy férfi hang.

-Ismerős ez a hang.- mondta Lee.

Ekkor a katonák félre álltak és megjelent közöttük Oyomada Ishigami.

-Maga!?- kérdezte meglepetten Lee.

-Igen. Te és a kis barátod jártatok nálam pár napja.- mondta a férfi és Lee-re nézett.

-Ki ez?- kérdezte Neji halkan.

-Oyomada Ishigami. Akit Maresuke-sama legyőzött a választáson.- felelte Lee.

-Miért akartál megölni?- kérdezte Maresuke.

-Nem nyílván való? Ha te meghalsz én leszek a falu vezetője.- jelentette ki Ishigami.

-Nem hagyjuk hogy megölje Maresuke-sama-t!- kiáltotta Lee.

-Kíváncsi vagyok hogy hogyan akarjátok megvédeni. Innen nem juttok ki élve!- kiáltotta Ishigami és intett a katonáknak.

A katonák egyből támadásba lendültek. A harc reménytelennek tűnt de a ninják kitartóan védelmezték Maresuke-t. Maresuke amennyire csak tudott segített nekik. Neji-ék kezdtek fáradni. Egy óvatlan pillanatban Ishigami egy karddal hasba szúrta Maresuke-t. A férfi a hasához kapott és összegörnyedt. Neji amint tudott elindult felé. De mielőtt odaért volna egy pukkanás hallatszott. Ishigami legnagyobb meglepetésére pár másodperc múlva Maresuke helyén Kaoru térdelt. Ishigami eltátotta a száját. Nem értette hogy kerül ide a lány.

-Ez meg mi?- kérdezte meglepetten a férfi.

-Maresuke-sama még mindig a palotájában van. Én vettem át a helyét hogy ki tudjuk deríteni hogy ki akarja megölni Maresuke-sama-t. Végig én voltam.- nyögte a lány.

-Te átkozott!- kiáltotta mérgesen Ishigami és felemelte a kardot hogy végezzen a lánnyal.

Mielőtt a kard elérte volna a lányt valaki félre ugrott vele. Kaoru-t annyira meglepte hogy csak akkor tért magához a döbbenetből mikor méterekkel arrébb feküdt.

-Jól vagy?- kérdezte Neji aggódva.

-Igen. Köszönöm.- hálálkodott a lány.

-Nincs mit.- bólintott Neji.

-Mit csináljunk? Túl sokan vannak!- kérdezte Lee.

-Nem tudom. Ha itt maradunk akkor nem éljük túl.- mondta Kaoru és leütötte az őt támadó katonát.

-Minél előbb el kell tűnünk mert tényleg meghalunk ha még sokáig időzünk itt. Ráadásul Kaoru megsérült.- mondta Neji.

-Kibírom.- mondta a lány.

-Nem! Eltűnünk innen!- mondta Neji ellentmondást nem tűrő hangon.

Ekkor az összes katona a fegyverét a ninják felé hajította. Lee és Kaoru nagyon megijedtek. Neji a barátai elé állt és széttárta a karjait.

-Hakkenshou Kaiten!- mondta Neji.

Mire befejezte a forgást kihasználta hogy a katonák tátott szájjal bámulnak. Intett társainak akik szó nélkül követték. Egy füst bombát vágtak a földhöz és a hatalmas füstben észrevétlenül eltűntek. Kaoru mindkét kezét a hasán lévő sebre tapasztotta hogy véletlenül se hagyjon nyomokat és mert nagyon fájt neki. Balszerencséjükre a katonák hamar utánuk eredtek. Nem mentek vissza egyből Maresuke birtokára mert ezzel veszélybe sodorták volna a férfit.

5. fejezet

-Közel vannak.- mondta Neji.

Erre mindhárman felgyorsítottak. Kaoru felnyögött mert egyre jobban fájt a sebe és érezte a vérveszteség hatásait. A látása kezdett homályosodni és kezdett szédülni. Szerencsére Lee megvárta és segített neki tovább menekülni.

-Neji! Keresnünk kell egy búvóhelyet!- mondta Lee társának.

Neji csak bólintott. Nem sokkal késöbb megálltak egy nagyobb tó partján.

-Byakugan. A vízesés mögött van egy barlang. Ott elrejtőzhetünk.- mondta a fiú.

Lee bólintott és követte. Kaoru már alig bírt menni.  Amíg Lee bevitte Kaoru-t Neji eltűntette a nyomaikat. Nem sokkal késöbb megjelentek a katonák. Neji és Lee lélegzet visszafojtva figyelt. Néhány percig feszülten figyeltek de aztán a katonák tovább mentek. Mindhárom ninja fellélegzett. Tudták ha most lebuknak biztos meghalnak. Amennyire tudták kitisztították a sebet bekötötték. A sebkötözés közben Kaoru csak néha szisszent fel mert a víz csípte a sebet. Sokáig némán ültek és figyeltek. Mivel nagyon lehűlt a levegő ezért szorosan egymás mellé ültek.

-Neji.- törte meg a csendet Kaoru.

-Hm?- fordult a lány felé a megszólított.

-Igazad volt. Hülye ötlet volt ez.- mondta szomorúan Kaoru.

-Nem volt olyan rossz ötlet csak kockázatos.- felelte Neji.

-Neji-nek igaza van. de szerintem induljunk mert ki tudja mikor adja fel a keresésünket és mikor megy hogy megölje Maresuke-sama-t.- mondta Lee.

Erre két társa bólintott és útnak indultak. Mivel Kaoru sebe már nem vérzett és nem fájt annyira ezért nem jelentett neki gondot hogy tartsa társai tempóját. Nagy szerencséjük volt mert Ishigami és emberei még nem voltak Maresuke birtokán. Maresuke egyből riasztotta az embereit. A palota őrségét meg duplázták. Mikor a három ninja elmondta Maresuke-nek hogy ki akarja megölni az férfi nem hitt a fülének. De valahogy sejtette hogy Ishigami fog az életére törni. Mikor mentek az egyik folyosón és kiértek a kertbe egy idegen támaszkodott az egyik fának. A sötétben és a gyér világításban nem lehetett kivenni hogy ki az. a ninják egyből elvettek egy kunai-t. Felkészültek a harcra.

 -Meg kell hagyni egész jól haladtok.- mondta az idegen.

-Ez a hang….- motyogta Neji.

-GAI-SENSEI!!- kiáltott fel boldogan Lee.

-Igen.- lépett elő az árnyékból az említett és megcsillogtatat a fogait.

Lee örömében odaszaladt mesteréhez és megölelte. Mikor Neji látta hogy Kaoru milyen fejet vág elmondta neki hogy ezen nem szabad meglepődni mert szinte mindig ezt csinálják.

-Mit keres itt?- kérdezte Kaoru.

-Tsunade-sama küldött hogy segítsek.- jelentette ki a jounin.

-Hát a segítség most jó jön.- mondta Neji.

-Tudom. Tudom mi történt.- felelte a sensei.

Amíg beszélgettek Ishigami bandája már odaért. Szerencsére mivel megjelente Gai-sensei az ifjú ninják nagyon megkönnyebbültek. A harcra a palota előtti udvar szolgált helyszínül. A harc annyiban volt előnyös a ninják számára hogy Ishigami emberei között nem voltak ninják. De még így is reggelig tartott a harc. Mindenki a legjobb tudása szerint küzdött. Mire véget ért a harc a ninják is nagyon kimerültek és nem úszták meg sérülés nélkül. Ishigami-t börtönbe zárták. Ezután Gai és csapata visszament Konohába. Részletesen jelentettek mindent Tsunade-nek. A nő elismerte hogy jó munkát végeztek és büszke rájuk.

THE END